MENÜ

Problémamegoldó, elemző technológiák

Ok-okozati összefüggés vizsgálat (Cause and Effect Analysis – Fishbone/Ishikawa)

Ok-hatás diagram (Cause-effect diagram) /Ishikawa diagram/Halszálka diagram (Fishbone diagram)

Az elemzés a befolyásoló tényezők témaköreit tartalmazza, valóságos elemzésnél a témakör kifejtését kell megjeleníteni.

Miért és hogyan, hol és mire használják az adott eljárást, elméletet?

A Cause and Effect Analysis (ok-okozati összefüggés-vizsgálat a Fishbone/Ishikawa)) Minőségellenőrzési analízis egy fajta módszere a problémák ok-okozati összefüggéseinek megállapítására. Egy adott probléma (okozat) lehetséges okainak ötletbörze keretében történő összegyűjtése, majd azok csoportosítása és ábrázolása.

Mindig az okozatból kell kiindulni, valódi okokat, nem pedig valaminek a hiányát kell keresni. Kaoru Ishikawa japán minőségügyi szakértő dolgozta ki és alkalmazta először 1943- ban, a problémák ok-okozatiösszefüggéseinek megállapítására szolgál. A problémát, mint végeredményt a diagram jobb oldalán (a hal feje), a fontosabb befolyásoló tényezőket a diagram bal oldalán a hal csontvázához hasonlatos formában tüntetjük fel. Innen ered a halszálka elnevezés.

Hogyan működik?

Az ok-hatás diagram (Ishikawa) diagram a halszálka nevet alakjáról kapta, alkalmazásának lényege abban van, hogy vizsgálja az adott helyzet kialakulását befolyásoló okokat. Alkalmazása irányulhat egy konkrét probléma okainak meghatározására, vagy egy folyamat működőképességének a javítására. A módszer felhasználásával a hatékonyságot vagyunk képesek növelni az adott területen.

Alkalmazásakor ötleteket nyerünk, majd az okok közötti kapcsolat további elemzéssel állapítható meg. Elkészítésekor a felmerült hiányosságot kell egyértelműen meghatározni, és ezt követően a fő okokat kell összegyűjteni, illetve elhelyezni a diagramon. Az okok között lévő és az adott hiányosságot kiváltóra koncentrálva lehet a problémát megoldani.

Ishikawa (ok-okozat vagy halszálka)-diagram: problémák ok-okozatiösszefüggéseinek a megállapítására szolgál, mindig az okozatból kell kiindulni. Valódi okokat, és nem valaminek a hiányát kell vizsgálni.

Mik a módszer erősségei és gyengeségei?

Az Ishikawa- (halszálka, ok-okozati) diagram segítségével, ami alkalmas a problémák ok-okozati összefüggéseinek megállapítására, feltárható jó néhány olyan ok, amely egy vállalalat kudarcához vezet. Arra azonban nem kapunk választ a módszerrel, hogy az okok milyen mértékben járulnak hozzá a probléma kialakulásához. Ehhez egy újabb minőség-ellenőrzési eszköz hívható segítségül, a Pareto-elemzés.

Mik a megvalósítás lépései?

Egy adott probléma (okozat) lehetséges okainak ötletbörze keretében történő összegyűjtése, majd azok csoportosítása és ábrázolása

Fő kategóriák:

  • Ember (Man),
  • Eszköz, gép (Machine),
  • Módszer, környezet (Method),
  • Anyag (Material)

Folyamatok elemzésével kiindulásnak használható fő okok;

  • Folyamatban tevékenykedő emberek
  • Folyamatban alkalmazott gépek, berendezések, eszközök
  • Folyamatot leíró módszerek
  • Alkalmazott anyagok, telepítésre kerülő termékek
  • A működés környezete

Az elemzés alapelve az, hogy egy hiba mindaddig előfordulhat, amíg az összes okát meg nem ismerjük.

 

Pareto analízis


Alkalmazásának célja:

  • a legjelentősebb (legnagyobb veszteséget okozó) problémák (20%) azonosítása,
  • a leglényegesebb néhány ok kiválasztása,
  • a javítási/fejlesztési lehetőségek rangsorolása.

Hogyan működik?


A Pareto elemzés alapelve, hogy az eltérések (hibák) kb. 80%-át kb. 20%-nyi hiba ok idézi elő. Így a különböző hibák % -os értékei és a hibaokok koordináta rendszerben történő ábrázolásával kijelölhetők azok a hiba-hibaok kombinációk, melyekkel foglalkozni kell.

  • Több területen igaz a 80%-20% megoszlás (pl. a vagyon 80%-a a lakosság 20%-ának kezében van, a munkahelyi telefonálások 80%-át az alkalmazottak 20%-a bonyolítja le).

Pl.: Pareto elv a minőségügyben (Joseph Juran): a problémák keletkezésének (veszteségek, selejt, stb.) 80%-áért az okok (pl. hibák) mintegy 20%-a felelős.

Mik a módszer erősségei és gyengeségei?

Pareto analízis:

  • az egyenlőtlenségek kimutatására alkalmas módszer,
  • segítségével elkülöníthető a „fontos néhány” a „triviális sok”-tól,
  • rámutat a legnagyobb problémákra,
  • képessé teszi használóját a prioritások kimutatására.

Mik a megvalósítás lépései?

Eszköze:

  • egy hisztogram, amelyben a vizsgált tényezők (problémák) csökkenő (fontossági, nagyság szerinti) sorrendben vannak feltüntetve,
  • egy poligon (kumulatív vonal), mely a vizsgált tényezők halmozott arányát mutatja %-ban.

Megvalósítás:

  • határozzuk meg a „problémás” területet,
  • gyűjtsük össze az adott területen előforduló problémákat,
  • egyezzünk meg, hogy milyen egységben mérjük a problémák súlyosságát/mértékét (pl. darabszám, költség, veszteség, reklamációszám stb.),
  • tervezzük meg az adatgyűjtés módját, helyét, időtartamát, az alkalmas adatgyűjtő ívet,
  • végezzük el az adatgyűjtést, gyűjtsünk minél több adatot a területen előforduló problémákról,
  • rajzoljunk egy koordinátarendszert és a függőleges y tengelyen bal oldalon tüntessük fel az adatok számát, jobb oldalon pedig százalékos értékét,
  • a vízszintes x tengelyen balról jobbra a problémákat soroljuk fel súlyuk szerint, a csökkenő előfordulás sorrendjében,
  • rajzoljuk be a problémák nagyságával (előfordulásával) arányos oszlopokat,
  • jelöljük a problémák halmozott (kumulatív) gyakoriságát, a görbe végpontja 100%,
  • értékeljük a Pareto-diagramot
  • állapítsuk meg melyek azok a fő problémák, amelyeket a diagram első 2-3- oszlopa reprezentál,
  • a legfontosabb problémák összetett súlya az összes probléma súlyának 70-80%-a,
  • azonosítsuk azokat a lényeges okokat, amelyek a veszteségek túlnyomó részét okozzák.

Brainstorming (ötletroham):

A csoport rövid idõ alatt hozhat létre sok ötletet egy probléma megoldására, a probléma okának felderítésére. 5-7 fõ, kb. 15 percig ad ötleteket.

  • fejleszti a nyitott gondolkodást
  • mindenkit megmozgat

Szóbeli változat:

  • kérdés érthetõ megfogalmazása
  • minden csapattag egymás után elmondja az ötletét: kinevetni, bírálni nem szabad
  • minden ötletet jól láthatóan fel kell írni
  • a tagok addig mondják egymás után az ötleteiket, amíg mindenki nem „passzol”
  • a lista átnézése, a többszörös elõfordulások törlése
  • az ötletek értékelése

Weblap készítés ingyen

Hírek

  • EgészségSuli.hu

  • Külsős hirdetések!

             Zavarban van

    # # #

  • Lenni, vagy szükségesnek lenni

    Az ember legbensőbb tulajdonsága az önbecsülés, a belső hit, az az érzés, hogy a munkája fontos, jól végzi, és ezért megbecsülik, meg tud felelni a követelményeknek. Ha ehhez minden feltétel és segítség adott, akkor megtapasztalja, hogy az életét maga irányitja. Ha ez igy van, az önbecsülés arra készteti, hogy a tehetségéhez és a képességéhez mérten mindent megtegyen, hogy az a folyamat - amelyre hatással van a munkája - hibamentes legyen.

    A vállakon álló piramisban az egymásrautaltság,  az összetartozás, és a szolidaritás érzése nagyon erős. Biztos az a tudat minden szinten, hogy a fentiek sorsa a lentiek kezében van, a lentiek teljesítményétől nagymértékben függ az egész piramis sorsa. Ezért a fentiek mindent megtesznek, hogy a lentieken csak elviselhető teher legyen, a lehető legjobb körülmények között, és minden szinten mindenki jól érezze magát.

    Persze ehhez kell egy jó irányítási rendszer!

     


     

Asztali nézet